Igazgatóink

Halmay Tivadarné

1930-ban tanítónői, majd az elsők közt az Egerben induló Pedagógiai Főiskolán magyar szakos tanári oklevelet szerzett. Nyíregyházán először az 5. Sz., majd az 1. Sz. Általános Iskolában tanított, ezt követően őt bízták meg intézményünk jogelődjének szervezésével. 1959-ben a Felsőfokú Tanítóképző Intézet Gyakorló Általános Iskolájának lett az igazgatónője. Időtálló az általa vezetett iskolák szemléletbeli jellemzője: a gyermekközpontúság. Akik vele dolgozhattak, megtanulták tőle, hogyan kell megértetni a gyermekekkel a tudás fontosságát, a szülőknek pedig átadni gyermekismeretünket, szakmai hozzáértésünket. 1995 januárjában kísértük utolsó útjára.

Molnár János

70 évvel ezelőtt tanítói, majd szintén az első fecskék közt Egerben matematika – kémia szakos tanári oklevelet szerzett. Szemlélete hasonló elődjéhez: gyermekközpontú, a tanár minden cselekedetével a tanulók érdekeit szolgálja nála. Vezetése alatt lett az iskola a beinduló TKF gyakorlóiskolája. Nagy körültekintéssel választotta ki munkatársait a jövendő tanárok felkészítéséhez. A szakmailag legkiválóbbak kerültek be a gyakorlóiskolába. Jó együttműködés jellemezte igazgatóhelyettesével, Pálóczi Andrással a hallgatók hospitálásait, szakmai gyakorlatait szervező munkáját. Emberséges, jó tanácsadó, szerény és kollégái munkáját messze elismerő személyét még napjainkban is emlegetik. Az 1996-97-es főiskolai tanévnyitón vette át a rubin diplomáját.

Puskás Lajos

1933-tól 43 éven át dolgozott a pályán, először tanítóként. Aztán matematika – kémia szakos tanári diplomát szerzett Egerben, a Pedagógiai Főiskolán. 1948-tól 1976-ig igazgatóként tevékenykedett. Aktívan közreműködött az 1962-es általános iskolai tanterv és rendtartás létrehozásában. Nevéhez fűződik a pedagógusképzés iskolai gyakorlatának szervezeti és tartalmi továbbfejlesztése. Működése idején történik meg az FFTK és a TKF fúziója. Saját munkájának példás szervezése, munkatársainak tervszerű, tudatos foglalkoztatása, irányítása és ellenőrzése az iskola gyors fejlődéséhez vezetett. Irányítása alatt magas szintű, céltudatos oktató – nevelőmunka folyt kellő alapot és lehetőséget szolgáltatva a főiskolai hallgatók gyakorlati képzéséhez. Igényes, termékeny pedagógiai munkásságának hatása jóval túlmutatott iskoláján. Az országos tantervi kísérletekbe az ő kezdeményezésére kapcsolódik be a testület, indul meg a publikációs tevékenység. Neki magának is több cikke jelent meg a bemutató órák szervezéséről, az előkészítő órák jelentőségéről, a zárótanításokról. Országos hatáskörű bizottságokban képviselte a gyakorlóiskolákat. Nyugdíjba vonulásával űrt hagyott maga után.

Fekete Mátyás

Matematika – fizika szakos tanárként került 1968-ban az iskolába. Fizika szakvezető, majd Puskás Lajos mellett gazdasági igazgatóhelyettes volt, s váltotta őt, mint igazgató. Igyekezett elődje munkásságát folytatni, illetve eredményeit megőrizni. Fontosnak tartotta a tanítók és tanárok jó együttműködését, a szakmai és pedagógiai önképzést, s hogy a gyakorlóiskola egyre inkább pedagógiai műhellyé váljon. Megkapta a BGYTKF Érdemes Dolgozója címet.

Tóth Andrásné

Magyar – történelem szakos általános iskolai tanári, valamint magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomával rendelkezett. 1964-től 1976 szeptemberéig magyar szakvezetőként dolgozott iskolánkban. Részt vett az Országos Pedagógiai Intézet által irányított kísérleti munkában. Szakvezetőként lett az Oktatásügy Kiváló Dolgozója. 1976. és 1982. között, iskolánkba való visszatéréséig, a BGYTKF Tanítóképző Intézeténél magyar nyelv és nyelvművelés tanár. Igazgatósága alatt egyre inkább fellendül az intenzív tovább- és átképzés, a tanulók versenyeztetése, a publikációs tevékenység, a középiskolákkal való szorosabb együttműködés. Az 1985-ös oktatási törvény jelentős fordulat az iskolában: az orosz nyelv tanítása mellett előbb a francia, majd a német és az angol nyelv tanításának indítását kezdeményezi.

Kovács László

1969-től testnevelés szakvezetőként tanított az iskolában. Szorosan együttműködik az iskolahasználókkal, s színesíti az iskola életét az újszerű műveltségi területek (néptánc, népzene) fellendítésével. Igazgatósága alatt élénkült fel a pályázati tevékenység, a publikálás, valamint a város és a megye pedagógiai életébe való egyre hatékonyabb bekapcsolódás.

1991-től vezetői tevékenysége nyomán az Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kiemelkedő oktatási intézményévé vált. Emberi, vezetői tulajdonságaival elérte, hogy a változó körülményekhez eredményesen alkalmazkodni tudó, stabil személyi, tárgyi és szervezeti háttérrel rendelkező, az iskolahasználók megelégedettségével működő, kiemelkedő szintű, megyei és országos ismertségű lehessen az Apáczai Gyakorlóiskola, amelyet több magas szintű elismerés is igazol. Azt a tudáshalmazt, amivel rendelkezik, több megyei és országos továbbképzésen adta tovább kollégáinak. Önzetlen segíteni akarás jellemzi. Munkálkodása minden pillanatát Apáczai gondolatai jellemezték, miszerint „Mindenekelőtt a legnagyobb célt tűzd magad elé…” És Ő nem csak kitűzte a célokat, hanem el is érte azokat.

A kor új kihívásait előre megérezve olyan szervezeti stratégia bevezetését és végrehajtását vitte végbe, amelynek eredményeként mára az Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legkeresettebb általános iskolájává vált.

Gyermekszeretete, kifinomult humorérzéke, a pedagógia, a munka, az iskola, a tanítványok, a szülők és a munkatársak iránti maximális elkötelezettsége nagyfokú tiszteletet vált ki az iskola partnereiből: a gyerekekből, a főiskolai hallgatókból, munkatársaiból és a szülőkből. Egyéniségében szerencsésen összegződik napjaink pedagógus-, illetve vezetőtípusának valamennyi előnyös tulajdonsága: az ismeretnyújtás és a következetes követelés egyensúlya, a problémahelyzetek vereségmentes megoldó-képessége és készsége, a szaktárgyi, pedagógiai és lélektani kultúráltság kiemelkedő alkalmazni tudása. Eddigi munkássága során végig Apáczai gondolatai vezették: „Keresve keresd az alkalmat, hogy vagy magad tanulhass, vagy másokat taníthass!” Attól válhatott nagyszerű pedagógussá, hogy minden cselekedete ezt a szemléletet támasztotta alá. 2005. augusztus 20-án munkássága elismeréseként átvehette a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt  kitüntetést.

Bodnár Mihály

1992-ben matematika szakvezetőként került az iskolába Boroska Miklós volt szakvezetőjének munkaközösségébe. 1995-től általános igazgatóhelyettesként tanulta az iskolavezetés tudományát Kovács László igazgató támogatásával, aki annak idején testnevelés szakos hallgatóként vezette be a nevelés rejtelmeibe. Az oktatás és vezetés mellett, ebben az időszakban jelentek meg az informatika oktatását segítő munkafüzetei, melyek szerepeltek a hivatalos tankönyvlistán.

2005-től vitte tovább nyugdíjba vonult elődje szellemi örökségét. Rövid igazgatói munkájához köthető az intézmény alapításának 50 éves jubileumi évfordulójának méltó megünneplése. Az intézmény gazdasági stabilizációjának érdekében elkerülhetetlen racionalizálási folyamatok elindítása után, saját kérésére, 2007-től újra általános igazgatóhelyettesként segítette tovább az iskola sikeres és eredményes működését 2020-ig.

Andó Károly

2007-től intézményvezető