Küldetésnyilatkozat

Az intézmény pedagógiai programja a Nemzeti Alaptanterv és a vonatkozó jogi előírások által meghatározott, s minden közreműködő számára kötelező információk mellet azokat a megkülönböztető jegyeket tartalmazza, amelyek csak erre az iskolára, erre a szellemiségre vonatkoznak, amelyek hatására „apáczais diák” lesz az itt tanuló gyermek.

Az iskolánk célja, hogy boldog gyermekekkel találkozzunk nap mint nap, emlékezetünkbe idézve Kodály gondolatait: „Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt, s csak ezekből lehet boldog ország.” 

Ezért az iskolai élet középpontjába a gyermekeket, az őket nevelő felnőtt közösséget, a folyamatos fejlődés iránti elkötelezettséget, a redszer/folyamat szemléletet és a pedagógiai minőséget állítjuk, így biztosítva a növekvő sikerlehetőséget intézményünk minden érdekelt személye számára.

Feladatunk kiinduló alapja a gyermeki személyiség fejlesztése a pedagógia és társtudományai által feltárt módon, hangsúlyozva a kötelességek és a jogok egyensúlyának, valamint az egyén és a közösség egymásra utaltságának fontosságát. Az iskolai életben a nevelő egyénisége által kiváltott gyermeki azonosulási vágy, a félelmektől mentes fejlődési és teljesítési szükséglet, a kölcsönös segítés, bátorítás, gondoskodás szándéka a mozgató erő, mert a pozitív gondolkodás, a pozitívumokra támaszkodás feltárja a gyermek és a felnőtt rejtett értékeit is. A pedagógusjelöltek felkészítésében a hazai általános vagy szakmai képzést nyújtó intézményekben végzendő nevelő – oktató munkára való alkalmassá tétel mellett a humanizált iskolai működésbe való bekapcsolódás képességének kialakítása is meghatározó szempont.

A gyermekek terhelésében – a mennyiségi szemléletet kiiktatva – gátat szabunk a túlterhelő tananyaghalmaznak, lehetőséget teremtve a tanórai történések élményszerűségére, a gyermeki ötletek megismerésére, a rácsodálkozásra és a tévedés kijavítására.

Törekszünk arra, hogy időt biztosítsunk a pihenésre, a gondolatok érlelődésére, barátságok születésére és fenntartására, a mosolygós, kultúráltan vidám gyermeki viselkedés feltételeinek kialakulására. Ugyanakkor az iskolai tevékenységek szervezésekor valljuk, hogy az optimális (egyénre szabott, differenciált) megterhelésnek van fejlesztő hatása leginkább, mert az alul- és a túlterhelés általában demoralizál. Azok a gyermekek, szülők, pedagógusok és hallgatók teljesítenek jobban, akiknél egyénre szabott az elvárás, és azok teljesítménye gyengébb, akiknél a terhelés túlzott vagy minimális. A nevelésben megjelenő értékekkel való tanulói azonosulásban meghatározó szempont, hogy az értelmi erők zavara tapasztalható pozitív érzelmi tényezők nélkül, ugyanakkor az érzelmi megnyilvánulások romboló hatásúak lehetnek az értelem kontrollja nélkül.

A tanítási – tanulási folyamat az iskolai tevékenység lényege, amely elvezet az egyéntől és környezetétől függő teljesítményig. A pedagógiai programunk e folyamat tartalmáról, tervezéséről, szervezéséről szól, melyet áthat a minden érdekelt által képviselt gyermekközpontú szemléletmód.

Egyetlen pedagógia tevékenység sem kerülheti meg a világnézet kérdését. Azt a pluralista felfogást követjük, amely éppúgy tiszteletben tartja a tapasztalattól függetlenített hitet, mint a csak az emberben, az emberi értékekben való meggyőződést. Ezért a hitet, mint képességet, egy kialakítható és fejleszthető lelki jelenséget és viselkedésformát kezeljük. Ez lehetővé teszi, hogy higgyünk önmagunkban, embertársainkban, kapcsolatainkban, alkotásainkban és ez az alapja konfliktusaink sikeres megoldásának, reményeinknek.

Az elfogadott alapértékeink a „mindennél fontosabb” kategóriába sorolt fogalmak, amelyek elfogadása, elfogadtatása nevelésünk alapeszméje: az igazság, a szép, a szeretet és a konstruktív életvitel. Az alapértékek közvetítői – a pedagógusok, a szülők, a főiskolai hallgatók – akkor állnak hivatásuk magaslatán, ha a gyermeki magatartást és viselkedést jelenlétükkel, tapasztalatukkal, szakértelmükkel befolyásolni tudják. E tevékenység gyakorisága és hatásfoka határozza meg az iskola színvonalát, mert a tapasztalatai értelmezésében magára hagyott gyermek és közömbös felnőtt viszonya előbb pozitív érzelmektől mentes, majd ellenséges lesz.

Tanított tantárgyaink, azok tartalma, az alkalmazott oktatási stratégiák, módszerek, eljárások és eszközök Apáczai gondolatvilágának érvényesítését és korunk kihívásainak való megfelelés szándékát tükrözik. 

A különböző tudományterületek azonos súllyal tanítása, a személyiség tudatos és minden megnyilvánulási területen való formálása, az európai haladó műveltség eszmeáramlatainak a helyi körülmények figyelembevételével történő érvényesítése, a maradandó érzelmi emlékeket biztosító és erőt adó emberi kapcsolatok a gyermek érvényesülésének ma is meghatározó elemei.